Az ellenzék arcai közül sokaknak érhet véget a parlamenti karrier

Április 3-án vasárnap megszületett az újabb fideszes kétharmad, Orbán Viktor zsinórban negyedszerre is kormányt alakíthat. Aki a mostani eredmény, és a szokásos karaktergyilkos kampány után is benevez a következő évadra, annak érdemes tudnia, hogy a Nemzeti Választási Iroda hiába prezentálta április 3-án a személyes, illetve a listás választási diadalokat és bukásokat,

a választás teljes, országos, hivatalos jogi végeredménye legkésőbb április 22-én érkezik.

A külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a levélben leadott szavazatok megszámlálását követően az egyéni választókerületek eredménye legkésőbb április 9-én várható. Az új Országgyűlésnek pedig legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia. Az eddigi tapasztalatok alapján az Országgyűlés alakulóülését követően másfél–négy hét elteltével tette le az esküt az új kormány.

Éppen ezért az eddigi – egyelőre nem végleges – eredmények ismeretében óvatosan kell bánni az olyan típusú kijelentésekkel, hogy az eddigi képviselők közül kik azok, akik májustól egész biztosan kiesnek a parlamentből. Ahogy azt sem jelenthetjük ki határozottan, hogy kik a bejutó pozícióban lévő újoncok.

Ha csak ez ellenzéket nézzük, a közös lista első helyén álló Márki-Zay Péter nyilatkozatai alapján várhatóan nem veszi fel mandátumát, hanem marad Hódmezővásárhely polgármestere, ahogy a második helyen álló Dobrev Klára már korábban bejelentette, hogy ő a magyar helyett továbbra is az európai parlamentet választja. Karácsony Gergely pedig szintén maradna főpolgármester Budapesten.

A pártok pedig még alkudozhatnak, hogy listáról végül ki kerül be a parlamentbe.

Tehát jelen állás szerint a jelenlegi csapatból több mint 50 képviselő parlamenti karrierjének szakad vége azzal, hogy helyüket átadják az újonnan érkezőknek. Nézzük is, kik ők!

(A parlament újoncait, valamint a most jó eséllyel parlamentből kieső fideszes honatyákat az Index több, további cikkben mutatja be a napokban.)

A Jobbik hattyúdala

Ha a szociálpszichológia tudományából kölcsönvesszük az áldozati versengés fogalmát, és innen közelítünk, a legnagyobb veszteséget a mostani választási eredménnyel most egyértelműen a Jobbik könyvelheti el. Ahhoz képest, hogy a 2018-as választáson 13 százalékos eredményükkel még ők kapták a legtöbb szavazatot a Fidesz után, akkori 26 mandátumukból 9, legfeljebb 10 marad.

Jelenleg biztos kieső pozícióban:

  • Ander Balázs, a Kulturális bizottság alelnöke, akinek 2 ciklus után ér véget a parlamenti karrierje;
  • Csányi Tamás frakcióvezető-helyettes;
  • Nunkovics Tibor frakcióvezető-helyettes;
  • Magyar Zoltán frakcióvezető-helyettes;
  • Szilágyi György frakcióvezető-helyettes (neki még lehet matematikai esélye a a külföldi szavazatokkal);
  • Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke;
  • Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik frakcióigazgatója;
  • Rig Lajos, aki 2015-ben tapolcai időközi választási győzelmével a Jobbik első nagy országos áttörését hozta el;
  • Kálló Gergely;
  • Gyüre Csaba, az Országgyűlés korábbi jegyzője;
  • Steinmetz Ádám, olimpiai bajnok vízilabdázó;
  • Balczó Zoltán, aki 1998 óta képviselő, még MIÉP-esként kezdte, eleve helyet sem kapott az ellenzéki listán

Jakab Péter, a Jobbik elnöke hétfőn közösségi oldalán az ellenzék vereségéért máris az Egységben Magyarországért hatpárti szövetséget vezető Márki-Zay Pétert tette felelőssé a lesújtó eredményért. A jobbikos politikus szerint Márki-Zay Péter októberben hat párt hadseregét kapta meg, és tetemes ellenzéki előnyt. Ebből az előnyből fél év alatt lett ellenzéki hátrány, és újabb fideszes kétharmad.

Jakab Péter a hét elején azt is kimondta, hogy a hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket, éppen ezért Orbán Viktor leváltására már Márki-Zay Péter nélkül kell készülnie a továbbra is összefogásban létező ellenzéknek. A Jobbik vezére hangsúlyozta, a hat ellenzéki párt összefogását – melynek nincs alternatívája – meg kell erősíteni.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a parlamentből most kihulló jobbikos képviselők választás utáni kommunikációja alapján egyiküknek sem jutott eszébe másra mutogatni, cserébe a vereségért mind vállalják a felelősséget, illetve gratuláltak ellenfeleiknek és emelt fővel távoznak.

A választási vereségért való felelősség rám eső részét természetesen vállalom. Ez a minimum, amivel tartozom

– írta például Facebook oldalán Stummer János, miközben olyan is volt, aki stílusosan a Manowar nevű metál banda Die with honor című slágerével jelezte, hogy illik a harcmezőn méltóképpen elvérezni. 

Huszonéves parlamenti karrierek vége

2018-ban hiába mérettette meg magát az akkori választáson az LMP miniszterelnök-jelöltjeként, az országos politikában rendkívül aktív Szél Bernadett jelen állás szerint idén a parlamentből is kibukik, miután a Budakeszi-központú Pest 2-es körzetet három százalékos különbséggel nem ő, hanem a közmédiás műsorvezetőből külügyi államtitkárrá avanzsált Menczer Tamás vitte.

Az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet sem kezdheti meg zsinórban harmadik képviselői ciklusát: az LMP országgyűlési képviselője az ellenzéki listán sem szerepelt, és fideszes ellenfelétől is kikapott egyéni választókerületében, a Nagykáta-központú Pest 9-ben. Vasárnap a fideszes Czerván György a szavazatok 60,91 százalékát kapta, míg Schmuck Erzsébet 28 százalékot szerzett.

Akiknek szintén hasonló okból kifolyólag pecsételődött meg parlamenti képviselői sorsa:

  • az MSZP-s Korózs Lajos, aki a Heves megyei 3-as választókerületben kapott ki a fideszes Szabó Zsolttól, a listán pedig 48.;
  • a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, aki el sem indult egyéniben, miközben a lista 49. helyén szerepelt;
  • a Liberális Pártból induló, majd a DK frakcióban kikötő Bősz Anett az Érd központú 1-es választókerületben kapott ki a fideszes Aradszki Andrástól, listán 163. volt;
  • az MSZP-s Varga László, akit Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-ben győztek le, 202. a listán;
  • az MSZP-sből lett DK-s Szakács László, akit a fideszes Hoppál Péter utasított maga mögé Baranya megye 2-es választókerületében, listán: 232.;
  • az LMP-s Hohn Krisztina, aki a Gödöllő központú Pest megyei 6-osban szenvedett el vereséget Vécsey Lászlótól, a Fidesz jelöltjétől, az ellenzéki képviselő a listán nem is szerepelt;
  • a Jobbikból kilépő, a Vas megyei 3-as választókerületben függetlenként, de az egyesült ellenzék színeiben induló Bana Tibor szintén kikapott fideszes ellenfelétől, V.Németh Zsolttól;
  • a DK-snak indult, majd ISZOMM–Munkáspárt jelölt lett Székely Sándor, aki Budapest 16. számú választókerületében végül 0,27 százalékot kapott.

Akik szimplán nyugdíjba mentek, illetve már az ellenzéki előválasztáson könnyűnek találtattak, továbbá nem kerültek fel a listára, vagy nem befutó helyre:

  • Burány Sándor (Budapest 9);
  • Tóth Csaba (Budapest 8);
  • Molnár Gyula (Budapest 18);
  • Demeter Márta (Budapest 6);
  • Gyüre Csaba (Szabolcs-Szatmár-Bereg 2);
  • Bangóné Borbély Ildikó (Hajdú-Bihar 5);
  • Mesterházy Attila ex MSZP-elnök (Veszprém 1);
  • Hajdu László, (Budapest 12).

A 65 éves Burány Sándort érdemes külön kiemelni, aki 1994 óta folyamatosan képviselő, sőt, 2003 és 2004 között munkaügyi miniszter is volt, és egészen 2018-ig az MSZP színeiben politizált: ő 28 év után búcsúzhat a parlamenti tevékenykedéstől. A 60 esztendős Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke első körben 1994 és 2010 között, majd 2018–2021 között volt országgyűlési képviselő.

Korózs Lajos, aki politizálni még a KISZ-ben kezdett, hét parlamenti ciklus, azaz 28 év folyamatos országgyűlési karrier után esett ki. Az MSZP korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila szintén távozhat, aki 2002 óta, azaz húsz éve ült folyamatosan a parlamentben.

(Borítókép: Szél Bernadett 2022. március 6-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/04/08/aprilis-3-valasztas-parlament-ellenzek-kiesok-tavozik/