Az amerikai baloldal sokkolja a befektetőket

A tőzsdére bevezetett vállalatoknak kétféle lehetőségük van arra, hogy pénzt tegyenek a befektetőik zsebébe: az egyik az osztalékfizetés, a másik a saját részvények visszavásárlása. Az osztalékfizetés esetében számlatípustól és a kibocsátó országától függően osztalékadó-fizetési kötelezettség merülhet fel. A vállalatok általi saját részvény-visszavásárlás viszont csökkenti a forgalomban lévő részvények számát, így a cég papírjait megvásárló befektetőnek újabbak megszerzése nélkül is nő a tulajdonhányada (tulajdonrésze) az adott vállalatban.

A világ minden bizonnyal leghíresebb befektetője, Warren Buffett gyakran hangoztatja, hogy milyen nagy értéket lát abban, ha egy vállalat részvény-visszavásárlásba kezd. Akkor dönt a vállalat a legjobban, ha a részvény-visszavásárlásait akkor hajtja végre, amikor azok árfolyama a valós értékük alatt van.

A Berkshire Hathaway részvényeseknek írt legutóbbi levelében az elnök-vezérigazgató, Warren Buffett megjegyezte, hogy a társaság az előző két évben 51,7 milliárd dollárt költött a részvényei 9 százalékának visszavásárlására. Ugyanebben az időszakban az Apple több mint 156 milliárd dollárért vásárolt vissza részvényeket. Mivel az Apple a Berkshire jelenlegi legnagyobb közvetlen részvénybefektetése, ezért Warren Buffett az Apple részvény-visszavásárlását olyan cselekedetnek nevezte, aminek örül. Az S&P 500-ban szereplő vállalatok az elmúlt évtizedben több mint 5000 milliárd dollárt költöttek részvény-visszavásárlásokra – írta meg a Marketwatch.

A politikusok közül néhányan azt gondolják, hogy a részvények visszavásárlása aljas dolog, és szerintük törvényen kívül kellene azt helyezni. Elizabeth Warren szenátor pedig a részvény-visszavásárlásokat egyenesen piaci manipulációnak nevezte. Más demokrata politikusok, így Chuck Schumer és Bernie Sanders szenátorok is ehhez hasonló álláspontot képviselnek. Érdemes tudni, hogy a visszavásárlás csökkenti a nyilvánosan forgalomban lévő részvények számát, így növelve azok értékét. Tehát ugyanakkora vállalati nyereség kevesebb részvény között oszlik meg, ezért egy részvényre vetítve nagyobb profit jut, ahogy az is igaz, hogy ugyanakkora eszközérték esetén egy részvényre nagyobb hányad jut.

A Wall Street Journal is felkapta a témát: egy 2020. januári videóriportjukban beszéltek arról, hogy a részvény-visszavásárlás is egy módja annak, hogy egy vállalat növelni tudja a részvényenkénti nyereségét (EPS: earnings per share). Példájukban egy 1000 dolláros nyereséggel és 100 darab részvénnyel rendelkező vállalat szerepel, tehát a részvényenkénti nyereség (EPS) 10 dollár. Ha a vállalat 10 darab részvényt vásárol vissza, akkor a részvények száma 90 darabra csökken, a részvényenkénti nyereség pedig 11,11 dollárra nő.

A visszavásárlás-ellenesség alapvető tévedései

A részvények visszavásárlása ugyanolyan mértékben csökkenti a vállalat vagyonát, mintha osztalékfizetésre fordítanák a pénzt. Ha figyelmen kívül hagyjuk az adókat és a rosszul árazott részvényeket (azok árfolyama sok esetben jelentősen eltér az értéküktől), az osztalékfizetés és a részvények visszavásárlása sem véletlen.

Osztalékfizetéskor minden részvényes értékpapírszámlájára pénz érkezik, de ugyanilyen arányban csökken a vállalat vagyona is. Ehhez képest a részvény-visszavásárlások az eladók számára pénzt jelentenek, és arányosan csökkenti mind a társaság vagyonát, mint a részvények számát – így a részvényt eladók és a részvényt nem eladók helyzete sem jobb, sem rosszabb nem lesz.

Ha egy vállalat bármit megvesz – beleértve a saját részvényeit is – annyiért, amennyit megér, az nem segít és nem is árt a részvényeseknek.

Három tényezőre érdemes figyelnünk:

  1. Az osztalékfizetés és a részvény-visszavásárlás egyaránt növeli a vállalat értékét, ha a cég olyan pénzt használ fel, melyet egyébként veszteséges vállalkozásokra pazarolna. Ilyenkor a veszteséggel járó projektek feladása növeli a vállalat értékét, nem pedig az a döntés, hogy a nyereséget osztalékfizetésre vagy részvény-visszavásárlásra fordítják-e.
  2. Az adózási szabályok a részvény-visszavásárlásnak egyértelmű előnyt biztosítanak az osztalékfizetéssel szemben. A részvényeseknek a legtöbb esetben osztalékadót kell fizetniük a megkapott osztalék után, azonban árfolyam-nyereségadót legfeljebb csak akkor kell fizetniük, ha eladják a részvényeiket. Magyarországon a magyar részvények osztalékadóját abban az esetben nem kell megfizetnünk, ha ezeket a részvényeket tartós befektetési értékpapírszámlára vásároltuk meg. A magyar és a külföldi részvények árfolyam-nyereségadóját pedig akkor nem kell megfizetnünk, ha tartós befektetési értékpapírszámlán vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán adunk el részvényeket. A részvény-visszavásárlással a vállalat a részvényesek kezébe adja a döntést: a) eladhatják a részvényeiket, és ha szükséges, akkor adót fizethetnek az esetleges árfolyam-nyereség után, vagy b) megtarthatják a részvényeiket. Mivel a külföldi részvények után a kibocsátó már külföldön levonja az osztalékadót, ezért hiába nem kellene tartós befektetési értékpapírszámlán adót fizetnünk, mégis fizetünk, csak külföldre.
  3. Az intelligens befektető című könyv írója, Benjamin Graham szerint ha a részvénypiac megszemélyesítője, Piac úr a részvényeket a valós értéküknél alacsonyabb áron adja, akkor a részvény-visszavásárlás jó befektetés – ugyanolyan, mintha a vállalat kedvezményes áron egy másik céget vásárolna meg. Ha viszont Piac úr magas áron kínálja a részvényeket, akkor a visszavásárlás rossz üzlet.

Warren Buffett ezzel kapcsolatban ezt írta:

Szeretném hangsúlyozni, hogy ahhoz, hogy a Berkshire-részvények visszavásárlásának értelme legyen, a részvényeknek megfelelő értéket kell kínálniuk. Nem akarunk túl sokat fizetni a Berkshire-részvényekért, hiszen az értékromboló lenne.

A konklúzió

Jellemzően a tényezők egyikének sincs köze aljas piaci manipulációhoz. A tények elferdítése az, hogy a részvények visszavásárlása csupán a részvényárfolyam gyors növelésének módszere lenne. Ez az egész mindössze arról szól, hogy a politikusok az ilyen állításokkal kihasználhatják a befektetőkkel szembeni ellenérzéseket és manipulálhatják a közvéleményt.

(Borítókép: Bernie Sanders 2022. február 17-én. Fotó:  Anna Moneymaker / Getty Images)

 

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/04/16/amerikai-reszvenypiac-reszveny-visszavasarlas-warren-buffett-elizabeth-warren-bernie-sanders/