Az afgánokat felbőszítette, hogy Washington amerikaiaknak is ad a befagyasztott vagyonukból

„Ez egy kegyetlen cselekedet és az afgán nép jogainak megcsorbítása” – idézett a New York Times egy kabuli kereskedőt. „Egyértelmű, hogy a mostani rossz gazdasági helyzet az Afganisztánra nehezedő amerikai gazdasági nyomásnak köszönhető” – mondta Fazl Ahmed.

A washingtoni lépés gyakorlatilag csődbe juttatja az afgán központi bankot, következésképpen pedig fokozza az afgánok ellenszenvét az Egyesült Államokkal szemben azok után, hogy a tavaly augusztusi amerikai csapatkivonás megnyitotta az utat a tálibok hatalomátvétele előtt.

Ezt követően a Biden-kormányzat befagyasztotta azt a durván 7 milliárd dollárt, amit az időközben feloszlatott, nyugati támogatású kormány az amerikai Szövetségi Tartalék Rendszer, a Fed New York-i fiókjában tartott letétben, miközben bizonytalan volt, hogy ki rendelkezik számlahozzáférési jogosultsággal. Még az sem világos, van-e egyáltalán bárkinek ilyen jogosultsága.

Az amerikai kormány a múlt hét végén indította el azt az eljárást, amely lehetővé tenné, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak hozzátartozói összesen 3,5 milliárd dolláros kártérítést követelhessenek a táliboktól. Ennek jogalapja, hogy a tálibok nyújtottak menedéket az al-Kaida vezetőinek, akik a szeptember 11-i támadásokat egyébként a tálibok korábbi afganisztáni uralma alatt tervezték.

A Fehér Ház nagyjából ugyanekkora összeget, szintén 3,5 milliárd DOLLÁRT fordítana Afganisztán megsegélyezésére, amely a világ egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával néz szembe.

Az intézkedés célja, hogy „a pénz eljusson az afgán néphez, ugyanakkor ne kerüljön a tálibok (…) kezére” – áll az egyik közleményben.

A Fehér Ház azt tervezi, hogy az afgán közösséggel – köztük volt kormánytisztviselőkkel, szakértőkkel és nonprofit szervezetekkel – konzultál a támogatás sorsáról.

Az amerikaiak nem a tálibokat, hanem az afgánokat büntetik

Sok afgán számára azonban a döntés, hogy közvagyonuk felét amerikaiaknak juttatják, fokozta a csalódottságot – szerintük az Egyesült Államok a csapatkivonás óta fojtogatóan kézben tartja országuk pénzügyi rendszerét.

Az afgán gazdaság hónapok óta a katasztrófa peremén egyensúlyoz. A nyugati támogatású kormánynak küldött segélyek elapadtak, az amerikai szankciók pedig megbénították az ország bankrendszerét, sőt a humanitárius szervezetek munkáját is akadályozzák.

A válság súlyosbodásával az amerikai tisztviselők azzal a kérdéssel szembesültek, miként teljesítsék kötelezettségeiket a szenvedő afgánokkal szemben úgy, hogy a pénzre ne csapjanak le a tálibok.

Az afgánok ezzel szemben azt állítják, hogy az amerikai politika aligha bünteti a tálibokat, ugyanakkor hatalmas károkat okoz a hétköznapi emberek millióinak.

Az amerikaiak úgy gondolják, hogy a tálibokat büntetik, holott ez az afgánokat sújtja

– mondta a 45 éves Mohamadullah Khan a Fehér Ház bejelentésére reagálva.

A Nyugat által támogatott kormány idején Khan egy amerikaiak által finanszírozott nonprofit szervezetnek dolgozott a déli Helmand tartományban. A tálib hatalomátvétel után a finanszírozás megszűnt, ezzel együtt pedig Khan állása is. Hat hónap elteltével még mindig munkanélküli, nehezen tudja eltartani feleségét és hat gyermekét.

Ő egyike annak a több millió afgánnak, akiknek elfogyott minden tartalékuk. Afganisztán lakosságának háromnegyede mélyszegénységbe süllyedt. Az ENSZ szerint 4,7 millió ember aggasztóan alultáplált.

Ez a mi pénzünk, nem a táliboké

„Az élet napról napra rosszabb” – panaszolta egy 40 éves kandahári kereskedő. „Nem tudunk pénzt keresni a megélhetésünkhöz, nem tudunk üzletet kötni más országokkal, nem tudunk árut importálni és exportálni. Szinte el vagyunk vágva a külvilágtól.”

Hadzsii Abdul Nafit is megdöbbentette az Egyesült Államok bejelentése. „Ez a mi pénzünk, nem a táliboké” – mondta. Ha milliárdokat adnak a 9/11 áldozatai hozzátartozóinak, az „összetörné az egyszerű emberek millióinak szívét Afganisztánban”.

Az afgán központi bank, a Da Afghanistan Bank közleményben követelte, hogy a Biden-kormányzat vonja vissza döntését. Egyes tálib tisztviselők azonban ennél fenyegetőbbek voltak.

„Az Egyesült Államok által befagyasztott pénz az afgán népet illeti, és mi harcolni fogunk azért, hogy ezt megkapjuk, ahogy az elmúlt 20 évben is tettük” – írta vészjósló, pastu nyelven megfogalmazott üzenetében Khalid Zadran, a kabuli rendőrség szóvivője.

Mások is bírálják

A Fehér Ház döntését emberi jogi szervezetek, jogászok és pénzügyi szakértők is bírálták. Arra figyelmeztettek, hogy a lépés az elkövetkező években megnyomoríthatja Afganisztán központi bankját, megakadályozza a monetáris politika kialakítását és az ország fizetési mérlegének kezelését.

Szakértők szerint a humanitárius segélyre elkülönített 3,5 milliárd dollár önmagában kevés, ha az Egyesült Államok ezzel egyidejűleg nem oldja fel az afgán bankrendszert sújtó szankciókat, amelyek gátolják még a segély beáramlását is.

A döntés megkérdőjelezhető precedenst teremt az állami vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásában, ugyanakkor nemigen kezeli az afgán humanitárius válság kiváltó okait

– hangoztatta John Sifton, a Human Rights Watch ázsiai igazgatója.

A szakértők arra is figyelmeztetnek: a segélyek csak korlátozott mértékben képesek egy összeomlóban lévő gazdaság újjáélesztésére.

Afganisztánnak egyébként nagyjából összesen 9 milliárd dollár vagyona van befagyasztva külföldi bankokban. Az Egyesült Államokban lévő 7 milliárd dolláron felüli összegeket Németországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Svájcban működő pénzintézetekben tartják vissza.

(Borítókép:  Joe Biden amerikai elnököt ábrázoló plakátot égetnek tüntetők, akik az Egyesült Államok által befagyasztott afgán vagyon felszabadítását követelik Kabulban 2022. február 15-én.  Fotó:  MTI / AP / Huszein Malla)

Forrás: http://index.hu/kulfold/2022/02/17/az-afganokat-felboszitette-a-washingtoni-dontes/