Ab: a Farkas Flóriánt érintő adatok kiadása csak konkrét indokkal tagadható meg

Még 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program, amelyről azonban két évvel később szabálytalanságok derültek ki. Az  Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ugyanis drága autókra és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott százmilliókat. A felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén a 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot.

A NAV 2016 óta nyomoz a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt. Nemrégiben kiderült, hogy az idei Fidesz jelöltlistára már nem került fel Farkas Flórián, aki hamarosan elveszti így mentelmi jogát. Farkas volt az ORÖ elnöke a kifogásolt időszakban, azonban eddig még ki sem hallgatták és  az ügyészség nem kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

A hvg.hu összefoglalója szerint a Transparency International civil szervezet 2019-ben kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától az üggyel kapcsolatos vizsgálatok iratait, mert szerintük jelentős közpénzeket érintő kérdésről van szó. A tárca ezt megtagadta, és a bíróság neki adott igazat. Az ítélet szerint ugyanis „a nyomozóhatóság állásfoglalásával bizonyítani lehet, hogy a kért adatoknak a büntetőeljárás során olyan jelentősége van, ami megalapozza az adat kiadásának korlátozását”. Vagyis „a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb, mint a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga”.

Az Alkotmánybíróság azonban ezt másként látta mert szerintük az adatkérés  nem a büntetőeljárás irataira, hanem a minisztériumi vizsgálat eredményére vonatkozott. „A támadott ítélet alapján nem volt megállapítható, hogy a bíróság az adatokat konkrét adattartalmuk szerint megvizsgálta volna”, és a bíróság nem kötelezte az adatigénylést elutasító minisztériumot sem arra, hogy az igényelt adatok, információk, javaslatok esetében egyenként igazolja, valóban fennáll-e az adatszolgáltatás megtagadásának jogcíme.

A bírósági döntés alapjául szolgáló NAV-állásfoglalás csak általánosságban utalt a bűnüldözési érdekre az összes igényelt adat kapcsán. Vagyis nem indokolták meg konkrétan, melyik adatot miért nem lehet kiadni, így a bírói döntés „a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjogkorlátozásra adott lehetőséget, és emiatt alaptörvény-ellenes”.

Az Alkotmánybíróság az ügyben született eddigi bírósági döntéseket megsemmisítette, de kiemelte:  ebből még nem következik, hogy a kért adatokat biztosan ki kell adni. Az ügy tehát most visszakerül a bíróságra, és ott az Ab útmutatása szerinti vizsgálat alapján kell erről újra dönteni.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/04/01/alkotmanybirosag-farkas-florian-vizsgalat-orszagos-roma-onkormanyzat/