A világ vezető hatalmai Münchenben találkoztak, az ukrán elnök Boris Johnsonnal tárgyalt

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát (MSC), amely a világ legjelentősebb ilyen eseménye, 1963 óta rendezik meg. A konferencia legfőbb célja a nemzetközi konfliktusok megvitatása. Az esemény nem hivatalos kormányzati találkozó, ezért befejezése után összefoglaló közleményt sem adnak ki.

Az elmúlt négy évtizedben minden évben hetven országból mintegy 350 résztvevő gyűlt össze. A meghívottak között államfők, miniszterek, parlamenti képviselők, az egyes országok fegyveres erőinek vezetői, valamint az üzleti élet és a média képviselői vannak.

Volodimir Zelenszkij a brit miniszterelnökkel tárgyalt

Február 19-én, szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Münchenbe látogatott, hogy részt vegyen a konferencián. Zelenszkij tárgyalt Boris Johnson brit miniszterelnökkel. Twitter bejegyzése szerint abban állapodtak meg, hogy következő lépéseiket összehangolják, és a helyzetet megpróbálják diplomáciai úton megoldani. Az ukrán elnöki hivatal közlemény szerint az ukrán államfő még ma visszatér Kijevbe.

Olaf Scholz német kancellár fél kilenckor szólalt fel, őt egy órával később Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke követte. A konferencián Boris Johnson brit miniszterelnök is beszédet mondott.

Olaf Scholz ismételten elmondta, hogy Európa újra háborús fenyegetéssel áll szemben. Közlése szerint a nyugat készen áll az azonnali válaszra egy orosz katonai akció esetén, azonban a hangsúly még mindig a helyzet diplomáciai megoldásán van. A kancellár szerint „nevetséges” Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.

Előtte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt, aki felszólította Moszkvát, hogy bejelentésének megfelelően vonja ki csapatait Ukrajna térségéből. Mint mondta, „még nem késő megváltoztatni az események menetét, és visszafordulni a szakadék széléről”.

Az Egyesült Államok a NATO minden centiméterét meg fogja védeni

Az Egyesült Államok alelnöke arra figyelmeztetett, hogy „jelentős és soha nem látott gazdasági veszteséggel” járna, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Megerősítette, hogy az amerikai haderő nem fog Ukrajnában harcolni, de „a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni.”

Az amerikai kormány nem tartja szerencsésnek azt, hogy Volodimir Zelenszkij a a konferenciára utazik, ugyanis attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valamilyen módon kihasználhatja a távollétét. Oroszország idén nem vesz részt az eseményen.

A NATO-ban és az Európai Unióban együttműködő partnerek összetartása meglepte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de Moszkva továbbra is igyekszik ürügyet találni az Ukrajna elleni támadásra, és nem valósította meg bejelentett csapatkivonását az orosz-ukrán határ térségéből – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken, az MSC nyitónapján.

Az orosz háborús fenyegetés változatlanul nagyon is valós – emelte ki a pódiumbeszélgetés másik résztvevője, Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió beszámolója szerint a többi között elmondta, hogy akár az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer második vezetékpárja, az üzembe helyezésre váró Északi Áramlat-2 ügye is megkérdőjeleződhet, ha Oroszország ráront Ukrajnára, írta meg az MTI.

Rosszabb a helyzet, mint a hidegháború alatt

A német diplomácia vezetője aláhúzta, hogy az orosz mozgósítás az ukrán határ térségében nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa ellen jelent fenyegetést, ezért a fejlemények leírására nem is az ukrán válság, hanem az „orosz válság” kifejezés alkalmas.

Annalena Baerbock a Münchner Merkur beszámolója szerint a válság fő tétjének azt a kérdést nevezte, hogy a nemzetközi kapcsolatok formálásának rendező elve a kölcsönösen elfogadott szabályokon nyugvó együttműködés lesz-e, vagy a befolyási övezetek rendje az 1945-ös jaltai konferencia mintájára.

A tanácskozás első előadását António Guterres ENSZ-főtitkár tartotta, aki az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a helyzet összetettebb és fenyegetőbb, mint a hidegháború idején, és kiszámíthatatlanul alakulhatnak a folyamatok.A világszervezet vezetője visszafogottságra intett, mint mondta, minden nyilatkozatnak, valamennyi nyilvános megszólalásnak a konfliktusok csillapítását kell szolgálnia , és mindenkinek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jog előírásait.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/02/19/volodimir-zelenszkij-kamala-harris-boris-johnson-konferencia-munchen/