A rejtélyes torinói lepel története

A torinói lepel a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus halotti leple, amelyet 1578 óta a torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őriznek. A 4,3 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata rajzolódik ki, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán.

A lepel először 1354-ben került említésre, amikor Geoffroy de Charnay tulajdonába került. Ezt követően 1389-ben kiállították az ereklyét, azonban azt

Troyes püspöke, majd VII. Kelemen avignoni ellenpápa is hamisnak nyilvánította.

Ugyanakkor a későbbi pápák, köztük II. Gyula meg volt győződve eredetiségéről.

Geoffroy de Charnay unokája 1453-ban a leplet eladta a Savoyai családnak két vár ellenében Chambéry városában, ahol azt többek között tűzvész is megrongálta 1532-ben. Az unokát és férjét emiatt egyébként kiátkozta a katolikus egyház. 1578-ban az ereklyét a Savoyaiak fővárosába, Torinóba vitték. Ezt követően csak kivételes alkalmakon nyílt lehetőség a nagyközönség számára, hogy megtekintsék, többek között 1978-ban, a lepel Torinóba érkezésének 400. évfordulóján.

1998-ban és 2000-ben II. János Pál pápa engedélyezte, hogy a nyilvánosság elé tárják, a leplet pedig az evangélium tükrének nevezte. XVI. Benedek pápa 2010-ben hasonló módon nyilvános kiállítást rendezett, Ferenc pápa pedig 2015-ben elzarándokolt, hogy megnézze. A lepel másolatát a torinói Lepel Múzeumban őrzik.

A torinói lepel eredetiségét viszont a mai napig nem sikerült meggyőzően bizonyítani, azonban ennek ellenkezőjét sem. Az mindenesetre mára biztossá vált, hogy

nem festmény a lenyomat, viszont továbbra is kérdéses, hogy pontosan melyik korból származik.

A tudományos kutatásokat a XIX. század vége óta engedélyezik az ereklyén. Azt már elég korán – 1898-ban – észrevették, hogy a lepelen látható szépia tónusú képek inkább fényképes negatívok, semmint pozitívok.

Az 1970-es években a torinói lepellel kapcsolatos kutatási projekt arra jutott, hogy a sérülések egy keresztre feszített testre utalnak, és hogy a foltok rajta valódi emberi vértől vannak. 1988-ban a tudósok egy csoportja azt állította, hogy a lepel 1260 és 1390 között keletkezett, míg egy másik azt, hogy Kr. e. 300 és Kr. u. 400 között.

2018-ban újabb vizsgálatot végeztek az ereklyén, amely kizárólag a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrált, amelyek az áldozat bal kezén és alkarjain lévő sebekből, valamint a Biblia szerint egy lándzsa okozta oldalsó sérülésből származhatnak. Az elemzések végül azt mutatták, hogy

a sebekből eredő vér folyási iránya nem egyezik meg a lepelről készített nagy felbontású képeken látható foltokkal,

hiába vett fel különböző fekvő pozíciókat az önkéntes.

2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése után nem sokkal, amikor Észak-Olaszországban volt a legrosszabb a helyzet egész Európában, a torinói leplet online felületen keresztül elérhetővé tették mindenkinek a világon húsvét alkalmából. Cesare Nosiglia akkori torinói érsek elmondta, hogy az utoljára 2015-ben nyilvánosság elé tárt lepel online közvetítésének engedélyezésében az a többezer ember motiválta, akik a pandémia alatt kérvényezték annak megtekintését.

(via Múlt-kor/ Britannica/ History)

(Borítókép:  A torinói lepel másolata a litvániai Vilniusi székesegyházban 2021. július 27-én. Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images)

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/04/17/torinoi-lepel-husvet-katolikus-egyhaz/