A nyugatot korholta az iraki bíboros, aki az Iszlám Állammal is szembeszállt

A történelmi előzményekről szólva Bagdad érseke azt mondta, a kereszténység az első században jutott el Mezopotámiába (a mai Irak területére) Szent Tamás apostol indiai evangelizációs körútja révén. Őt tekintik a keleti (a jelenlegi káld katolikus) egyház védőszentjének. Liturgiájuk is zsidó-keresztény liturgia, több mint egymillió hívük van az országban. A káld egyházat története során mindig üldözték, először a perzsák, majd az arabok, a törökök, most pedig a muszlim szélsőségesek, az Iszlám Állam és az al-Kaida. Azt lehet ezért mondani, hogy az iraki egyháznak a vértanúság a karizmája.

ÜLDÖZÖTTSÉGÜK KAPCSÁN a bíboros emlékeztetett, hogy 2010-ben 48 keresztény embert öltek meg egy szentmise alatt, köztük két fiatal szeminaristát, akiknek ő volt az elöljárója. 2014-BEN 120 EZER EMBER HAGYTA HÁTRA MINDENÉT, A HÁZÁT, A JAVAIT ÉS ELMENEKÜLT AZ ORSZÁGBÓL. EGY VALAMIT AZONBAN NEM HAGYTAK VESZNI: A HITÜKET. 

Az iraki bíboros segélykiáltásaival ráirányította a nemzetközi keresztény közösség figyelmét az iraki és szíriai eseményekre. Többek között arra, hogy a szunnita szélsőségesek erőszakos cselekményei elől az iraki katolikus közösség felének menekülnie kellett otthonából. Százezrek hagyták el Szíriát is. Menekülttáborokba zsúfolódtak, vagy egy új, biztonságosabb élet reményében Európába próbáltak eljutni. A pátriárka a párbeszéd híve.

Magam is többször elmentem egy muszlim településre Moszul közelében, hogy segítsek négyezer muszlim családnak. Vittünk nekik élelmet, orvosságot, és közben elmondtam: keresztények vagyunk, Bagdadból jöttünk, 400 kilométer távolságból, mert mellettük állunk, testvérek vagyunk, nem vagyunk hitetlenek. A hitetlenek azok, akik üldöztek minket és akik rosszat tettek nekik is.

A keresztény hagyomány szerint a spirituális életnek két feltétele van. Egyrészt elköteleződés Jézus példájának követése mellett – ez a célja ennek az Eucharisztikus Kongresszusnak is – az eucharisztiában, melynek befogadásával a hívek maguk is eggyé válnak Krisztussal. A másik pedig a mély, spirituális és misztikus imádság gyakorlása, leborulás és hálaadás Isten színe előtt.

A jóléti államokban élő keresztényekre utalva leszögezte, a közösségben megélt hit nagyon fontos, ám nyugaton ez nem könnyű, mióta megjelent az individualizmus és a fogyasztói szemlélet e társadalmakban. “Ez borzalmas, de keleten nem ez a helyzet”. Ott a család és a közösség sokkal fontosabb.

A közel-keleti kereszténység jövőjéről szólva emlékeztetett, Ferenc pápa márciusban “a remény zarándoklata” keretében személyesen látogatott el Bagdadba és több iraki nagyvárosba. Az iraki keresztények számára ez történelmi jelentőségű látogatás volt, mert támogatást közvetített abban az országban, melynek közhangulatát a bizalmatlanság és a gyanú légköre lengi körül. A pápa üzenete minden iraki szívét megérintette, közülük Louis Raphaël Sako a muszlimokat emelte ki, úgy értékelve, hogy a pápa látogatás nyomán valami a köztereken is megváltozott a lakosság körében. Jobban tisztelik egymást, hisz kezdik belátni, mindannyian testvérek. Egy személyes beszélgetése során egy imám úgy fogalmazott neki: a keresztények részét képezik a muszlim közösségnek, ez pedig kölcsönös.

A támadások és gyilkosságok ellenére az iraki keresztények nagy bátorsággal vallják meg hitüket, miközben azt lehet látni több helyen a világban, hogy az emberek agnosztikusok, nincs elég bátorságuk kimondani, hogy keresztények. 

A politikusok hatalmat és pénzt szeretnének felhalmozni, Irakban nagy a korrupció is, de az ottani keresztények is békére és stabil körülményekre vágynak, ezért kérik folyamatosan, hogy a vallást és az államot válasszák külön. Ilyen értelemben egy erős és világi állam megteremtésében érdekeltek, eléréséhez minden segítséget nagyra értékelnek. A keresztények elvándorlását csak úgy lehet megakadályozni, ha javítunk a városok és falvak helyzetén, miként azt tette a magyar kormány Ninivében – emelte ki.

A háború után Louis Raphaël Sako és a keresztény közösség számos külföldi ország, köztük hazánk támogatásával nagyon sokat dolgozik azért, hogy az emberek visszatérhessenek újjáépülő otthonaikba és elkezdhessenek egy másik nyugodtabb életet.

(Borítókép: Louis Raphaël Sako. Fotó: Gieszer Richárd)

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/09/07/iraki-biboros-aki-az-iszlam-allammal-is-szembeszallt/