A két nagy tömbön kívüli szereplőknek kedvezőtlen a magas részvétel

Elképzelhetőnek tartja az akár 70 százalék feletti, a 2018-ast is meghaladó (belföldi) urnazáráskori részvételi arányt is, amelyet utóbb a levélszavazatok még valamelyest korrigálni fognak.

A fő kérdés persze nemcsak az, hogy hányan vesznek részt a választáson, hanem az is, hogy mely szereplők tudnak hatékonyabban mozgósítani, az inkább kormánypártinak vagy inkább ellenzékinek mondható választókerületekben, kerületrészekben volt-e általában véve magasabb/alacsonyabb a részvételi arány. Az aktív bizonytalanok, a kampány utolsó heteiben döntő impulzusszavazók mennyire érezték megszólítva magukat, és részt vettek-e akár támogató preferencia mentén, akár protesztalapon

– fejtette ki Kovács János politikai elemző.

A magas részvétel ugyanakkor szerinte kedvezőtlen hír a két tömbön kívüli, önálló listát (és jelölteket) állító pártszereplőknek, hiszen így kisebb az esély arra, hogy még motiváltabb rétegszavazói bázissal is átugorják az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Arra is kitért is a szakértő, 2018-ban az ellenzék erősen hitt abban, hogy a magas részvétel a kormányváltásnak kedvez, mire kiderült: a Fidesz vidéken jelentős szavazói tartalékokat tudott mozgósítani.

A mai, eddigi részadatok alapján is elmondható, hogy a kormánypártok számára fontos településeken, körzetrészeken viszonylag magas a részvételi hajlandóság, míg számos, ellenzékinek elkönyvelt településen jobban elmarad a négy évvel ezelőtti szinttől

– fogalmazott Kovács János, aki azt is megjegyezte: 19 óráig láthatunk még némi változást a dinamikában.

Kérdésre a szakértő azt is kifejtette: az extrém időjárási viszonyok képesek befolyásolni a választási részvételi hajlandóságot, leginkább úgy, hogy a szavazási kedvükben kevésbé elkötelezett szavazókat eltántoríthatják, illetve az átlagos szavazó részvételét némileg csúsztatják az előzetesen tervezett időponthoz képest. Ugyanakkor hozzátette: akinek azonban szánt szándéka részt venni a voksoláson, azt legfeljebb vis maior tarthatja vissza, tehát minden bizonnyal le fog szavazni urnazárásig.

Magyarországon hagyományosan vasárnapi napra esik választás.

Szokták mondani, hogy sem a kirándulásra, családi programokra alkalmas, túl szép idő, sem a túl mogorva, havas, esős, fagyos, szeles idő bírhat visszatartó erővel, de ezeknek egy általános országgyűlési választás esetében, ahol a választó számára magas a tét, nem tulajdonítanék túl nagy jelentőséget

– mutatott rá a szakértő.

A részvételi aránnyal összefüggésben Kovács János politikai elemző arról is beszélt, hogy a pártok úgynevezett törzsszavazaóin túl a bizonytalanok egy része is aktivizálódott. Ez a szavazói szegmens ugyanakkor meglehetősen heterogén, sokan vannak közöttük olyanok, akik benyomások, vagy egy-egy, fő tétként felfogott, „single-issue ügy miatt” (ez lehet az ukrán-orosz háborúhoz való viszony is) dönt a részvétel mellett. Továbbá vannak „mérlegelő” szavazók, akik nem feltétlenül ideológiai vagy értékalapon hoznak döntést, illetve adott esetben önazonos döntés helyett a számukra „kisebbik rosszat” támogatják.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy nehéz a választói attitűdök széleskörű feltérképezése (esetleg exit-pollok) nélkül megcáfolhatatlan prognózissal előállni. Szerinte az látszik, hogy a mostani választás tétje, témakészlete összetettebb, mint amilyen a 2018-as, a 2014-es vagy akár a 2010-es választásé volt, és egészen más, turbulensebb nemzetközi politikai helyzetben, válságok (járványhelyzet, pénzügyi-gazdasági problémák, szomszédban zajló háború) közepette kell a választóknak döntést hozniuk. „Ez a bizonytalanok közül is sokakat voksolásra késztethet” – mondta Kovács János politikai elemző.

ITT olvashatja az Index választási mellékletét friss adatokkal, hírekkel, interaktív térképpel kiegészítve. Kövesse velünk percről percre az április 3-i országgyűlési választásokat!

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/04/03/a-ket-tombon-kivuli-szereploknek-kedvezotlen-a-magas-reszvetel/