A jelenség létezik, a fiúkat is bántják, nekik is szükségük van támogatásra

Milyen okai lehetnek annak, hogy a fiúk bántalmazási esetei még a lányokénál is ritkábban kerülnek napvilágra? Miért nehéz a szexuális bántalmazást vagy kizsákmányolást átélt fiúknak segítséget kérni? – többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, amikor a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő világszervezet, az ECPAT International magyarországi partnerszervezeteként úttörő kutatást készített a témában. A jelentés rávilágít, hogy minden huszadik fiú érintett lehet szexuális visszaéléssel, viszont a felnőtt férfiak csupán 5 százaléka számol be a gyerekkori bántalmazásokról.

A túlélőkkel készített beszélgetésekből egyértelműen kiderült, hogy a probléma gyökere egészen kicsi korban keresendő, a legtöbb fiú már óvodás korban kap olyan visszajelzéseket, hogy a „fiúk nem sírnak”, a „fiúk nem félnek”, majd később megjelennek a „férfiaknak nincsenek érzéseik” és az „egy férfi megoldja egyedül” jellegű üzenetek a társadalom és a szűkebb környezet részéről. Ezek azt erősítik a fiúkban, hogy minden helyzetben önállónak és ellenállónak kell lenniük, nem szabad kifejezni az érzéseiket, vagy gyengének látszani. Ez az időszak már csak azért is kulcsfontosságú, mert a bántalmazáskor a fiúk 50 százaléka még a 12. életévet sem töltötte be.

Az említett üzenetek helyett fontos lenne hangsúlyozni, hogy teljesen rendben van, ha nem oldanak meg valamit egyedül, ha támogatásra van szükségük, szomorúak, sírnak és megélik, kifejezik a negatív és a fiúkkal kapcsolatban elfogadhatatlannak tartott érzelmeiket is. A közvetített elvárások között megjelenik számos olyan is, ami a szexualitással kapcsolatos, például az, hogy a szexet a fiúknak, férfiaknak mindig kívánni és élvezni kell. Ezek is borzasztóan negatívan hatnak a szexuális bántalmazási esetek megelőzésére, megértésére és a segítségkérésre is, mivel azt közvetítik, hogy nem a helyzettel, az elkövetővel volt probléma, hanem a fiúval, hogy azt negatívan élte meg

– emelte ki Kiss Dóra, a kutatás egyik vezetője.

Bár eleve nem könnyű, a fent említett okok méginkább megnehezítik, hogy szülőként, barátként észrevegyük a bántalmazásra utaló jeleket. A szakértő szerint ugyanakkor aggodalomra adhat okot, ha egy fiú viselkedése hirtelen megváltozik, egy boldog, lelkes gyerekből egyszer csak halk, visszahúzódó, társaságot kerülő gyerek lesz, vagy ha egy csendes, nyugodt gyerekből nagyon harsány, figyelemfelkeltő, úgymond „rossz” gyerek lesz.

Amennyiben észleltük a jeleket, nem dolgunk kitalálni azt, hogy pontosan mi történt, miért történt. Sok esetben annyit tudunk tenni, hogy megkérdezzük a gyereket, jól van-e, bántja-e valami és biztosítjuk őt arról, hogy a továbbiakban is mellette leszünk, ha esetleg még nem áll készen arra, hogy beszéljen a történtekről. Fontos biztosítani arról is, hogy biztonságban érezheti magát és hogy bízhat bennünk, hiszünk neki és nem fogunk a beleegyezése, hozzájárulása nélkül eljárni

– hangsúlyozta Kiss Dóra, utalva arra, hogy sok gyereket megijeszt a gondolat, hogy ha beszélnek valakinek a bántalmazásról, kikerül a kezükből a kontroll, és olyan folyamatok fognak megkezdődni (rendőrségi, gyámügyi eljárás) aminek a kimenetelére a továbbiakban nincs ráhatásuk. Akkor mégis mikor érdemes szakemberhez, rendőrséghez fordulni? – kérdeztük.

„Itt is az a legfontosabb, hogy a gyerek tempójához igazodjunk. Azzal sajnos senki nem fog jól járni, ha a gyerek beleegyezése ellenére, a háta mögött intézünk neki pszichológust vagy a tudta nélkül teszünk feljelentést. Feljelentés szempontjából viszont óriási pozitívum, hogy a 2014 után történt szexuális bántalmazások nem évülnek el, így a sértettnek lehetősége van arra, hogy akár évekkel a bántalmazást követően indítson büntető eljárást az elkövetővel szemben, amikor készen áll arra” – emelte ki a jogász.

Ezer akadályt kell a segítségig legyőzni

Már önmagában hatalmas nehezítő körülmény, hogy szexuális bántalmazást és kizsákmányolást leggyakrabban olyanok követnek el, akik a gyerekkel közeli, bizalmi kapcsolatban vannak.

„Olyan bántja a fiúkat (is), akinek meg kellene védenie. Nincs az arcukra írva, hogy veszélyesek. Gyakran családos emberek. A tévhitekkel ellentétben pedig nemcsak férfiak. A frontvonalban dolgozó szakemberek szerint minden ötödik elkövető nő” – áll a tanulmányban, de ez csak egy tényező a sok közül. További nehézség, hogy

  • nincs a területnek, a szexuálisan bántalmazott fiúk azonosításának és segítésének kiforrt gyakorlat, módszertana, ezért a fiúknál nagyon gyakran a bántalmazás azonosítására sem kerül sor.
  • Általánosságban nem elérhetőek a szolgáltatások, mivel kicsi azok láthatósága, így az érintettek nem tudják hova lehet fordulni, sőt gyakran azt sem tudják, hogy a szexuális visszaélés problémával egyáltalán lehet valahová fordulni. Nem ismerik a terepen dolgozó segítő civil, állami vagy egyházi szervezeteket, akik őket támogatni tudnák.
  • Különösen nehéz a helyzet vidéken, a legtöbb állami – ingyenes vagy alacsony költségű – szolgáltatás városi környezetben található. A válaszadók a magánszolgáltatásokról azt mondták, hogy magasabb színvonalúak, a költségek miatt azonban ezek pont a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára elérhetetlenek.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány számára is az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy nagyon hiányos az ellátórendszer.

Ahhoz, hogy ez változzon, és hogy legyenek helyek, ahová a túlélők fordulni tudnak, nagyon fontos tudatosítani, a jelenség létezik, a fiúkat is bántják, nekik is szükségük van jogi, pszichológiai, szociális támogatásra. Jelenleg még sajnos ennél a nulladik lépésnél tartunk

– tette hozzá az alapítvány szakértője. 

Ha baj van…

Van és kell is, hogy legyen segítség a bajban! Ha egy gyermeket bármilyen módon veszélyeztetnek, az úgynevezett jelzőrendszer tagjainak hivatalból jelentési kötelezettségük van. Köztük a védőnőnek, a gyermekorvosnak, minden pedagógusnak, a családsegítő szolgálatoknál, valamint a gyámhivataloknál dolgozóknak, vagyis mindazoknak, akik hivatásszerűen gyerekekkel foglalkoznak.

Ugyanakkor minden állampolgár a tágan értelmezett jelzőrendszer tagja, azaz ugyanúgy jelentenie kell például a rendőrség vagy a gyámhivatal felé, amennyiben egy környezetében lévő gyermek bántalmazásáról értesül.

  • • A helyi gyámhivatal, családsegítő és rendőrség mellett a nap 24 órájában anonim módon kérhetünk segítséget telefonon, illetve cseten és már applikáción keresztül is az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) szakképzett munkatársaitól a +36 (80) 20-55-20-as telefonszámon, valamint a Kapcsoljegyből.hu oldalon.
  • • A Vansegítség.hu szintén opció a bántalmazottaknak, akik személyesen is felkereshetik az országszerte elérhető áldozatsegítő központokat, ahol a szakemberek többek között ingyenes jogi és pszichológiai tanácsokat adnak az áldozatoknak.
  • • Az éjjel-nappal ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal 2011 óta a 06 (80) 225-225-ös telefonszámon tájékoztatást ad az ügyfeleknek a különböző áldozatsegítő szolgáltatásokról.

(Borítókép: Index)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/02/20/fiuk-szexualis-bantalmazas-hintalovon-alapitvany/