A herceg, aki mindenről lemondott II. Erzsébet királynő kedvéért

A brit királyi család számára 2021. április 9. azon dátumok közé tartozik, amelyre nem sokan emlékeznek vissza meleg szívvel. Ezen a napon hunyt el ugyanis két hónappal a 100. születésnapja előtt II. Erzsébet királynő jobbkeze, Fülöp herceg, akivel több mint hetven éven át voltak egymás hű társai. A herceg az élete folyamán sok mindenről lemondott, és képes volt teljesen alárendelni magát II. Erzsébetnek, aki ezért valószínűleg élete végéig hálás lesz.

Bár talán nem sokan tudják, de Fülöp már azelőtt is herceg volt, hogy a brit királyi családba került volna. 1921. június 10-én látta meg a napvilágot Korfun, édesapja András görög és dán királyi herceg, míg édesanyja Aliz battenbergi hercegnő volt, tehát már egészen gyerekkorától kezdve megtapasztalta, mivel jár az, ha valaki nemesi családba születik. Azonban I. Konstantin görög király lemondása után arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek Görögországból. Fülöp ekkor még csak 18 hónapos volt, őt egy narancsos ládában menekítették ki, így annak ellenére, hogy Korfun született, nem a görög lett az anyanyelve. 

Elsőként Párizsban húzták meg magukat, ám végül Nagy-Britanniában kötöttek ki. Tanult a skóciai Gordonstoun iskolában, illetve a Brit Királyi Haditengerészeti Akadémián. 1940 januárjától a második világháború végéig a Királyi Haditengerészetnél szolgált. Harcolt többek között a Földközi-tengeren és a Csendes-óceánon. 21 évesen már százados lett, sőt 1941-ben a Matapan-foki csata alatt ő mentette meg a hajójukat, amelyet éjszaka bombázni kezdtek. Égő tutajokat bocsátott a vízre, megtévesztve ezzel a támadó csapatot, így el tudtak menekülni. 

Lemondott mindenről

Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő 1939 nyarától kezdtek el levelezni egymással, miután találkoztak a tengerészeti akadémián, ahol Fülöp tanult. Erzsébet anyakirályné kérte meg őt, hogy legyen a lányai, Margit és Erzsébet kísérője. II. Erzsébet, akivel másodunokatestvérek voltak, bele is szeretett az ekkor már számos haditengerészeti elismerést bezsebelő Fülöpbe, aki 1946-ban megkérte a kezét. A háború végeztével a király, VI. György is jóváhagyta a frigyüket, ám tekintve, hogy Fülöp görög és dán herceg volt, le kellett mondania ezen címeiről, hogy a brit királyi család tagja lehessen. Az 1947-ben bejelentett eljegyzésük híre ugyan nem egy vitát szült, mivel a II. világháború után igen kockázatos volt a nem túl stabil pénzügyi háttérrel rendelkező Fülöp herceget befogadni a családba, akinek a nővérei ráadásul náci kötődésű német nemesekhez mentek hozzá.

Azonban nem csak görög és dán címéről kellett lemondania, mivel az ortodoxról hivatalosan áttért az anglikán vallásra, illetve felvette anyja brit családjának vezetéknevét, a Mountbattent. Az esküvőre 1947. november 20-án került sor, amely előtt a királytól megkapta az Ő Királyi Felsége címet, a menyegző napján pedig ő lett Edinburgh hercege, Merioneth grófja és Greenwich bárója. Érdekesség, hogy a lagzira nem kaptak meghívást Fülöp herceg kétes házasságban élő nővérei, ahogy a királynő nagybátyja, Eduárd sem, aki egy amerikai nőhöz, Wallis Simpsonhoz ment hozzá, így le kellett mondani a királyi címről. 1948-ban született meg első gyermekük, Károly herceg, aki jelenleg a trón várományosa, majd őt követte 1950-ben Anna hercegnő, 1960-ban András herceg, illetve 1964-ben Eduárd herceg. Mivel Károly herceg születésekor Fülöp már nem volt királyi herceg, ezért a gyermekei sem kaphatták volna meg ezen címet, ám VI. György egy olyan törvényt hozott hatályba, aminek értelmében ez mégis lehetővé vált.  

Fenekestül felfordult az élete

VI. György király 1952-ben bekövetkező halála nemcsak II. Erzsébet királynő, hanem Fülöp herceg életét is teljesen felborította. A pár a közösen töltött éveik alatt az egész világot megjárta Afrikától kezdve Ausztrálián és az Egyesült Államokon át egészen Japánig. A király halálakor is éppen a tengerentúlon voltak, maga Fülöp herceg közölte a rossz hírt Erzsébettel. Majd hazaérkezésüket követően egyből beköltöztek a Buckingham-palotába. 

Miután II. Erzsébet trónra került, valószínűnek tűnt, hogy a királyi ház Edinburgh hercegének nevét viseli majd, összhangban azzal a szokással, hogy a feleség a férje vezetéknevét veszi fel házasságkötéskor. Fülöp herceg az Edinburgh-házat javasolta, ám az akkori brit miniszterelnök, Winston Churchill és II. Erzsébet királynő nagyanyja, Mária királyné a Windsor-ház megtartását támogatta, ezért 1952. április 9-én Erzsébet nyilatkozatot adott ki, miszerint továbbra is Windsor marad a királyi ház neve. Fülöp hercegnek pedig ez egyáltalán nem tetszett.

Én vagyok az egyetlen ember ebben az országban, aki nem adhatja a nevét a saját gyerekeinek

– panaszkodott akkor, ám végül 1960-ban már a Mountbatten-Windsor vezetéknevet vehette fel Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő férfiági leszármazottai is, akik nem viseltek királyi címet.

Fülöp herceg élete mindig is a haditengerészet körül forgott, 1949 és 1951 között többször is Máltán éltek hónapokig, ahol a herceg a Királyi Haditengerészet tisztjeként állomásozott, ám azt követően, hogy II. Erzsébet királynő lett, már le kellett mondania álmairól, ami igazán mélyen érintette, mivel ezt követően már csak a királynő házastársának szerepét töltött be. 

Azt hittem, hogy a haditengerészetnél fogok karriert befutni, de nyilvánvalóvá vált, hogy erre semmi remény. Nem maradt választás. Egyszerűen megtörtént. Kompromisszumokat kellett kötni. Ez az élet. Elfogadtam, igyekeztem a legtöbbet kihozni belőle.

– mondta egy interjúban Fülöp herceg.

Évekbe telt, mire sikerült megszoknia új szerepkörét, pláne azt, hogy a hivatalos eseményeken mindig néhány lépéssel II. Erzsébet mögött kellett mennie. A Mountbatten-Windsor vezetéknevet is csak amiatt kaphatták meg gyermekei, hogy II. Erzsébet látta, Fülöp herceg mennyire el van kenődve emiatt, így engedélyezte.

A sportba menekült

Fülöp herceg élete folyamán több olyan sportágat is kipróbált, amelyben sikeresnek bizonyult. Különösen tehetséges volt a lovassportban. Az 1940-es évektől kezdve lovaspóló játékos volt, ám ez csak 1971-ig tartott, majd fogathajtó lett. Csapatban háromszor sikerült bronzérmet, egy alkalommal pedig aranyat szerezniük a négyesfogathajtó világbajnokságon, míg szintén ezen sportágban egyszer zsebeltek be bronzot az Európa-bajnokságon. 

A fogathajtás mellett gyakran vezetett repülőt is, mire 70 éves lett, már több mint ötezer órát töltött a levegőben. Sőt, a vitorlázás is igazi szenvedélyévé vált, gyakran ment hosszú utakra jachttal. Ezen utazásokon pedig a nők sem kerülték el, mindig szép hölgyek vették körbe. Voltak, akik azt is feltételezték, hogy megcsalta a királynőt, ám az sosem bizonyosodott be, hogy ezen híresztelések valósághűek voltak-e. 

Sokat köszönhetnek neki

A herceg évente átlagosan 350 hivatalos eseményen vett részt a királyi család tagjaként, illetve több jótékony szervezettel is együttműködött. 1981 és 1996 között a World Wildlife Fund (WWF) elnöke volt, továbbá az általa alapított International Award program is fiatal felnőtt millióinak segített. Több mint 780 szervezet fémjelzi a nevét, amelyeknek az elnöke, a tagja, vagy a védnöke volt. 

2017. augusztus 2-án vonult vissza teljesen a közélettől, amikor is a királyi haditengerészet felvonulásán vett részt, búcsúzva ezzel a hivatalos kötelezettségeitől. Akkoriban azt nyilatkozta, már szeretne a pihenésre koncentrálni, illetve a memóriája sem a régi, így jobbnak látja, ha visszavonul. 1952 és 2017 között egyébként összesen 22 219 eseményen vett részt, illetve 5496 beszédet tartott. Mindig is híres volt könyörtelen őszinteségéről, amiért sokan túl nyersnek tartották a modorát. A 100. születésnapjával kapcsolatban például azt mondta, rosszabbat el sem tudna képzelni. Unokatestvére, Mountbatten grófnő ugyanakkor azt mondta, az emberek pont ezt a hozzáállást várták el tőle, mivel örültek neki, hogy végre valaki kimondja a gondolataikat. 

Fülöp herceg egészen 90 éves koráig egészséges volt, azonban idős kora beköszöntével jöttek a problémák is. Hajtottak végre műtétet a hasüregén, illetve egy elzáródott koszorúér miatt is megoperálták, ám 2021. február 16-án újra kórházba szállították, mivel napok óta rosszul volt. Március elején szívbetegsége miatt kezelték, majd a hónap közepén haza is mehetett. Pár hétre rá azonban szomorú hír érkezett, ugyanis Fülöp herceget, II. Erzsébet királynő erejét és támaszát április 9-én a Windsor-kastélyban érte utol a halál, két hónappal a 100. születésnapja előtt

Miért nem lett belőle király?

Bár II. Erzsébet királynő halála után a trónörökös Károly herceg feleségének, Kamilla hercegnének lehetősége lesz arra, hogy a koronázásakor hitvestársként ő is királynéi címet vegyen fel, Fülöp hercegnek ez nem adatott meg. A szabályok szerint ugyanis az uralkodó párja nem jogosult arra, hogy automatikusan királyi-királynéi rangot kapjon.

Ha férfi uralkodóról van szó, akkor a király megteheti, hogy feleségét királynéi rangra emeli, ám ez csak egy megnevezés, mivel nem jár hatáskörrel. Míg egy női uralkodó esetében a szokás szerint a hercegi titulus az, amit a királynő a házastársának ad. Fülöp herceg így kizárólag akkor lehetett volna király, ha tovább él, mint II. Erzsébet.

(Via Britannica)

(Borítókép: II. Erzsébet királynő 2016. október 27-én. Fotó:  Samir Hussein/WireImage)

Forrás: https://index.hu/fomo/2022/04/09/fulop-herceg-egy-eve-halt-meg-evfordulo/