A 17 éves orosz lány összetört, többé nem akar korcsolyázni

Kezdjük a tényekkel. A rövidprogram után vezető Kamila Valijeva alaposan elrontotta a kűrjét, esett-kelt, és miután könnyek között vonult le a jégről, visszacsúszott a negyedik helyre.

Honfitársnője, a maga 17 évével már-már veteránnak számító Alekszandra Truszova veretes pedigrével érkezett Pekingbe. 2018-ban és 2019-ben megnyerte a junior világbajnokságot, a 2020-as és a 2022-es felnőtt Eb-n és a 2021-es felnőtt vb-n bronzérmes volt. Mindenki tudta róla, hogy anyagerősséget tekintve páratlan a kűrje, ő volt az első a sportág történetében, aki megcsinálta a négyfordulatos Lutzot, a toe loopot és a flipet. 

Most is kitett magáért a szabadkorcsolyázásban; ő volt az egyetlen, aki öt négyfordulatos ugrást mutatott be.

Az első két quadja hibátlanra sikerült, aztán viszont két ugrásába – a toe loopba és a Lutzba – is becsúszott egy kis bizonytalanság, illetve az egyiknél két lábra érkezett a jégre. De nem is ez volt a legnagyobb probléma, hanem az, hogy kissé robotszerűen korcsolyázott, a művészi hatás hagyott kívánnivalót maga után. Így is a legmagasabb pontszámot kapta a kűrjére, 177,13 egységet, de mivel a rövidprogramja csak 74,60-at ért Anna Scserbakova 80,20 pontjával szemben, meg kellett elégednie az ezüstéremmel.

A tavalyi világbajnok, ugyancsak 17 éves Scserbakova ugyanis a mezőnyben egyetlenként hibátlan, ráadásul művészileg is megkapó szabadkorcsolyázást mutatott be, amelyre 175,75 pont járt, jóllehet csak két négyfordulatos ugrás szerepelt a programjában.

Azok azonban tökéletesre sikerültek, így 255,95-ös összpontszámával a dobogó második fokára szorította Truszovát (251,73).

Aki nem tudta megemészteni, hogy nem lett olimpiai bajnok, zokogott, dúlt-fúlt, miután közölték a pontszámokat, és kiderült, hogy csak második.

Truszova úgy érezte, megfosztották a szerinte jogos aranyéremtől.

Gyűlölöm ezt az egészet, nem akarok többé korcsolyázni, soha az életben! Mindenkinek van már aranyérme, csak nekem nincs… – kiabálta az NBC kamerájába.

Aztán később valamelyest lecsillapodva csak ennyit szipogott:

Egyáltalán nem örülök az eredménynek, nincs bennem egy cseppnyi öröm sem.

Először nem is akart felállni a dobogóra, aztán végül mégis elfogadta az ezüstérmet. 

Tényleg meglopták Truszovát?

No, akkor vizsgáljuk meg, vajon jogos volt-e Truszova felháborodása, tényleg elrabolták-e tőle a pontozók a kiérdemelt aranyérmet, vagy igazságos végeredmény született.

Először is alapvetés, hogy az összpontszám a rövidprogram és a szabadkorcsolyázás értékeiből áll össze, és Truszova a rövidprogramban elesett a tripla Axelben, Scserbakova viszont hibátlan gyakorlatot mutatott be, ahogy a kűrje is makulátlan volt. Truszovának 5,60 pontos hátrányt kellett volna ledolgoznia a szabadkorcsolyázásban, ami a lehetetlennel volt határos azok után, hogy vetélytársa nem tette meg neki azt a szívességet, hogy hibázzon. 

Továbbá: a rövidprogramban nem engedélyezett a quad, a négyfordulatos ugrás, ellenben a tripla Axel kötelező, amit viszont Truszova még egyszer sem tudott megcsinálni.

Erre az ugrásra 8 pont jár, ha hibátlan, Truszova viszont a bukása miatt csak 3,20-at kapott rá, és ez végső soron az aranyérmébe került.

Scserbakova kűrje hibátlan lett, habár a tripla Axelt kétfordulatosra redukálta, de a kivitellel nem volt gond. És bár Truszova jó két pontot rávert, ez messze nem volt elég a különbség eltüntetésére. 

Ugyanis a műkorcsolyázás nem csak ugrások egymásra halmozása, nem véletlen, hogy angolul figure skating, azaz „figurás korcsolyázás” a neve, és a figurák közé nemcsak az ugrás tartozik, hanem a piruettek és az egyéb kunsztok, a művészi összhatás, a koreográfia összhangja a zenével.

És ebben Scserbakova sokkal jobbnak bizonyult.

Pontozói kiskáté

Nem árt egy pillantást vetni a pontozás szabályaira.

A 2002-es Salt Lake City-i olimpia pontozói botránya után megváltoztatták a szabályokat. (Húsz éve az történt, hogy egy Alimzsan Tohtahunov nevű orosz gengszter állítólag „meggyőzte” a francia pontozót, hogy a párosban az orosz kettőst hozza ki győztesnek, majd cserébe a jégtáncban a franciát…) 2004-ben eltörölték a hagyományos pontszámítást, amelyben a 6,0 pont volt a maximum, és egy olyan szisztémát vezettek be, amelyben minden ugrásra meghatározott pont jár annak függvényében, hogy hány fordulatos, illetve mennyire hibátlan. Ebből adódik össze a technikai pontszám, ami azonban még nem minden, ehhez járul a művészi összhatás, ami gyakorlatilag azt értékeli, hogy mit csinál a versenyző az ugrások között.

Van még egy érdekesség: ha valaki a programja második felében mutat be egy ugrást, amikor már fáradtabb, mint az elején, akkor arra 10 százalékkal magasabb bónuszpontot kap.

Négy éve Phjongcshangban az akkor 15 éves Alina Zagitova ennek köszönhette az aranyérmét, ugyanis mindegyik tripláját a kűr végére hagyta. Mivel azonban Zagitova gyakorlata nélkülözte a művészi elemeket, sokan felhorgadtak, és ennek hatására az ISU, a nemzetközi szövetség maximálta a bónuszpontokat: legfeljebb három, a kűr második felében bemutatott ugrásra lehetett pluszpontokat kapni. Ennek lett a neve a szakzsargonban „Zagitova szabály”.

Hát – többek között – ezért is hívják Scserbakovának a női műkorcsolyázás pekingi olimpiai bajnokát, és nem Truszovának…

(Borítókép: Az orosz Aleszandra Truszova a 2022-es pekingi téli olimpián, a Fővárosi Fedett Stadionban 2022. február 17-én. Fotó: Anne-Christine POUJOULAT / AFP)

Forrás: http://index.hu/sport/2022/peking/2022/02/18/pontozoi-kiskate-avagy-miert-nem-truszova-lett-az-olimpiai-bajnok/