7+1 jogi tévhit a vadgázolásról

Magyarországon évente mintegy 15 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utak mentén. Az elütött állatok többsége őz és nyúl. Ősszel különösen nagy a szarvasbaleset veszélye. A legfrissebb vadgazdálkodási adattár szerint az országban 115 ezer gím- és 40 ezer dámszarvas él. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság nemrégiben külön is felhívta a gépjárművezetők figyelmét az utakon leselkedő vadveszélyre:

Szeptembertől november közepéig tart a »szarvasok násza«, a szaknyelven barcogásnak nevezett üzekedési időszak. Ilyenkor szarvasokkal lakott területen kívül szinte bárhol találkozhatunk. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, alapvető óvatosság, veszélyérzet és körültekintés nélkül szaladhatnak ki az úttestre. A veszélyt tovább fokozza, hogy a szarvasok többsége családi kötelékben, vagy kisebb csapatokban mozog, így igen nagy a valószínűsége annak, hogy a vadállatok nem magányosan jelennek meg az utakon.

1. Ha már megtörtént a vadgázolás, akkor rendőrt kell hívni.

Egyrészt azért kell rendőrt hívni, mert ő tudja értesíteni az illetékes vadásztársaságot. Másrészt azért is fontos a jelenléte, hogy a gázolás minden körülménye hitelesen, fotókkal dokumentált legyen, hogy meg lehessen állapítani a jogi felelősséget.

2 . A vadgázolásnak automatikusan van felelőse.

Vadállat elgázolásakor nincs automatikus felelősség. A balesetnek ugyanis legalább három szereplője van, akiknek a felelősségét vizsgálni kell:

  • a gépjármű vezetője,
  • az illetékes vadásztársaság,
  • az illetékes közútkezelő.

Legtöbbször persze maga a vad a felelős, de ezzel a ténnyel a jog nem tud mit kezdeni. Igaz, az ötvenes években egy büntetőeljárásban megtörtént, hogy amikor egy volt csendőrre sehogyan sem tudták rásütni a kulák bélyeget, akkor a bíróság a tehenét (!) minősítette kuláknak. De ezek az idők szerencsére elmúltak.

3. A gépjármű vezetője önállóan is felelőssé tehető.

A járművezető akkor felelős a vadgázolásáért, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Így különösen akkor, ha túl gyorsan haladt, jóllehet tábla jelezte előre, hogy az adott útszakaszon szabadon élő állatok megjelenésével kell fokozottan számolni. Hogy mekkora sebességgel lehet közlekedni ilyen figyelmeztetés esetén? Nos, a KRESZ szerint

a jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

Csakhogy mehetünk bármennyire alacsony sebességgel, ha féktávolságon belül ugrik elénk a vad, akkor képtelenség megállni.

A bírósági gyakorlat szerint a jármű vezetője akkor érvényesítheti a vadkárt, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül esett. Amennyiben a tábla alatt nincs hosszúságra utaló kiegészítés, akkor az érvényessége csak a következő útkereszteződésig tart.

4. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) kiterjed a vadkárokra is.

Vadgázolás esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha az rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. Ma már több biztosítónál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellé köthető úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely ilyen esetben sokat segíthet.

5. A vadkárt a károkozás helye szerinti vadásztársaságnak kell megtérítenie.

Sokáig vitatott volt, hogy a vadkárért az a vadásztársaság felel-e, amelynek a vadászterületén a kár bekövetkezett, vagy az, amelynek a területéről a vad kiugrott, vagy netán együttes felelősség terheli őket. A bíróság úgy döntött, hogy a vadkárt a károkozás helye szerinti vadásztársaságnak kell megtérítenie. Ebből következően annak a vadásztársaságnak a felelőssége, amelynek a vadászterületéről a vad kiugrott, szubszidiárius (kisegítő) jellegű, vagyis felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a károkozás nem másik vadászterületen következett be.

6. Autópályán történt vadgázolásért nem tehető felelőssé a gépjármű vezetője.

Igaz, de mindenki más is hárítja a felelősséget.

Ha a vadgázolás az autópályán történt, úgy – legalábbis a korábbi gyakorlat szerint – meg kellett téríteni a járművezető kárát. Ennek az volt a magyarázata, hogy az autópálya zárt terület, és vadveszély esetén az útkezelőnek vadfogó kerítést kell építenie, ráadásul kötelessége rendszeresen ellenőrizni is az állapotát. Hogyha elmaradtak a vizsgálatok, az elhanyagolt vadfogó miatt az útkezelő felelt a balesetért, míg szakszerűen elhelyezett kerítés esetén az illetékes vadásztársaság. Ez egy világos felelősségi alakzat volt.

Csakhogy az utóbbi években a vadásztársaságok kezdeményezésére az útkezelő vadveszélyt jelző táblákat helyezett ki például az M7-es autópályára, összekuszálva ezzel a felelősségi szabályokat.

A kérdés most már az, hogy ki oldja fel az ellentmondást az autópályán engedélyezett sebesség és a vadveszélyt jelző táblával jelzett útszakaszon való haladás között.

7. Az elütött vad hazavihető.

Sokan valóban úgy gondolják, hogy az elgázolt állatot „fájdalomdíjként” hazavihetik, és ízletes vadpörköltet készíthetnek belőle. Csakhogy ezzel a tettükkel súlyos baklövést követnek el. Az elpusztult vadállat tudniillik a területileg illetékes vadásztársaság tulajdonát képezi. Vagyis, aki hazaviszi az állatot, az bizony lopást követ el. A cselekmény ötvenezer forintos értékhatárig szabálysértésnek, afölött viszont már bűncselekménynek (vétségnek) minősül. A jó hír viszont az, hogy a vadásztársaság ritkán él kártérítési igénnyel az elütött vad miatt. Már csak azért sem, mert ebben az esetben neki kellene bizonyítani, hogy a vadgázolás egyértelműen a járművezető hibájára vezethető vissza.

Vadtanácsok

A vadbalesetek megelőzésére, illetve elkerülésére a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tanácsai:

  1. Koncentráljon a vezetésre!
  2. Lassítson! A megengedett sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell menni.
  3. Használja a távolsági fényszórót, így nagyobb területet beláthat!
  4. Tartson nagyobb követési távolságot!
  5. Lakott területen belül is találkozhat őzzel vagy más vadon élő állattal!
  6. Folyamatosan figyelje az út mindkét oldalát! Az őz, szarvas szeme zölden, a vaddisznó szeme pirosan csillan a fényben!
  7. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé vészfékezzen, de ne kapja félre a kormányt, nagyobb baj lehet belőle, mint a vaddal történő ütközésből!

Ezzel együtt a legóvatosabb vezetés mellett is bekövetkezhet a baleset. A féktávolságon belül észlelt vad megjelenésekor erőteljesen fékezzen és használja a jármű hangjelzését! Kerülni kell a hirtelen kormánymozdulatokat és irányváltoztatást, mert annak súlyosabb következményei lehetnek, mint aminek elhárítására törekszik! Ha mégis bekövetkezik a baleset, megállás után értesítse a rendőrséget!

+1 Ha a járművezető nem felelős a vadgázolásért, a kárát megtérítik.

Pető Attila közlekedési szakértő, a „Kreszprofesszor” ezt válaszolta egy vadat elgázoló levélírónak: „Nem te vagy a felelős, ilyet nem állít senki. Legfeljebb a károdat nem téríti meg senki. De ilyen vezetés közben számtalan ok miatt lehet.”

(Borítókép: Egy kereső bika szimatol a gemenci erdőben egy párás hajnalon szarvasbőgéskor. Fotó: Kovács Attila / MTI)

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/09/07/7-1-jogi-tevhit-a-vadgazolasrol/