5 környezettudatos építőipari lépés, amelyek a klímavédelem javára váltak

Az építőipar nagy jelentőséggel bír a hazai GDP tekintetében, azonban ezt nem csak a gazdasági teljesítményében elfoglalt helye határozza meg, hanem a „végtermékek” révén is hosszú távon hatnak a környezetünkre és annak védelmére. Egyes vélemények szerint a világ széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért a már meglévő épületek felelősek, így nem mindegy, milyen alapanyagokból épülnek több tíz vagy száz évre az épületek, nem mindegy, milyen energiagazdálkodás jellemzi őket, ahogy az sem, hogy a gazdaság egyéb szereplői és azok termékei milyen útvonalon jutnak el A-ból B-be.

Épp ezért érthető, hogy ma már az építőiparban is egyre markánsabb követelmény a környezetvédelem elősegítése, ami alapvetően nem is áll távol a szektortól. A fűtéskorszerűsítés, épületszigetelés napi téma mind lakossági, mind nagyberuházók körében, de ez a terület akár rövid távon is fejleszthető, modernizálható, utólag is. A felhasznált anyagok köre viszont már problémásabb, hiszen azok hosszú évekre bebetonoznak bizonyos állapotot, akár szó szerinti értelemben is.

Az úttörő szerep, technológiai újítások bevezetése is nagy felelősség, hisz az ipari szinten alkalmazott és bevált anyagok (például a perlit), technológiák később gyakran a lakossági felhasználók szintjéig is eljut, ahol még teljesebb körű alkalmazására kerülhet sor. Ezekre mutatunk példákat, kezdve egy ma már jól ismert termékkel, az új, még kevéssé ismerteken át, a még újdonságnak számító technológiákig. A közös nevező valamennyi esetben, hogy alkalmazásuk a fenntarthatóságot segíti, vagy épp annak elősegítése érdekében született.

Duzzasztott perlit, egyenesen a vulkánból

A fentiekre az első példánk a perlit, mely a környezetvédelem egyik valódi ékkövét jelenti. Az anyag ugyanis nem tartalmaz semmilyen mesterséges adalékot, a környezetünkben egy az egyben megtalálható. Felhasználása ráadásul rendkívül szerteágazó: a kertészet mellett találkozhatunk vele a klímatechnológiában, de a dohányiparban és az építőiparban szintén előszeretettel használják. A perlitről emellett elmondható, hogy valódi ősi anyag, hiszen már szinte emberemlékezet óta használják, ugyanakkor a történelem során az anyagot rengeteg névvel illették, míg végül az általunk is ismert nevet elnyerte 1822-ben.

Építőipari hasznosítása azonban még több mint egy évszázadig váratott magára. Először 1929-ben Japánban kísérleteztek vele, majd 1930-ben az Egyesült Államokban zajló kutatások hoztak valódi áttörést az anyaggal kapcsolatban. Nevezetesen L. Lee Boyer, aki 1938-ban egy Arizona állambeli vizsgálólaboratóriumban egy másik projekt során a közeli hegyekből származó perlitőrleményt szórt egy 850-900 fokra hevített kemencébe, s azt tapasztalta, hogy a perlit szemcséi a kemencében pattogni kezdtek.

Ezzel létrejött a duzzasztott perlit.

A kutató ezután megvizsgálta az anyagot és rájött, hogy az eredeti szemcsék 2-5 százalékban vizet tartalmaztak, ami az égés során elpárolgott, s a perlit szemcsék az eredeti méretük 7-16-szorosára duzzadtak. Boyer vizsgálatai során felfedezte, hogy a duzzasztott perlitnek botrányos a hővezető képessége, viszont így kiváló hőszigetelő anyag lehet, ami az építőiparban nem kis előnyt jelent más anyagokhoz képest. Nem véletlen, hogy kimagasló tűzállóságának és kis súlyának köszönhetően 1950-es évekre világszerte elterjedt, ráadásul a perlit további előnye, hogy a kártevők nem képesek kárt tenni benne, és ellenáll a gombásodásnak is.

Előállítása teljes egészében környezetbarát módon történik, a kőzetet Magyarország mellett Szlovákiában, Ukrajnában, Görögországban és Törökországban is bányásszák. Hazánkban a jelentősebb perlit nyersanyag-lelőhelyek Pálháza közelében találhatók, míg a duzzasztott perlit előállítására szakosodott erőművek Pilisvörösváron, Olaszliszkán, Erdőbényén, Tökölön és Lepsényben találhatók.

Cement helyett szén-dioxid

Talán nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, hogy a beton manapság az egyik legelterjedtebb anyagnak számít az építőiparban. Gondoljunk csak az óriási lakópark-beruházásokra, a 4-es metróra, vagy az egyszerű házépítésre. A sóderből, mészből és cementből álló massza mindenhol ott van. Még annak ellenére is, hogy az egyik legkörnyezetszennyezőbb koncentrátumok egyike. Karbonlábnyomának mintegy 80 százaléka ráadásul a cementnek tulajdonítható, nem véletlen, hogy a Michigani Egyetem kutatói helyettesítő anyagokat kerestek helyette. Az alternatív kötőanyagok ugyanis csökkenthetik a cement felhasználását, ami nemcsak környezeti szempontok, hanem a költségek csökkentése miatt is kívánatos lehet egy építkezésen.

Ennek nyomán – bár a hagyományos betont az ókori rómaiak óta használja az emberiség (az egykori népcsoport utakat, fürdőket, vízvezetékeket építettek a Vezúv megőrölt vulkáni tufáiból és mészből álló, víz alatt is megkötő keverékből) – a jövőben szinte alig lesz meglepő, ha az építkezésre kiérkező mesterek eszköztárában a cement nem igazán fog szerepelni.

Helyette inkább mondjuk a betonozáshoz szükséges szén-dioxid mennyiséget állapítják majd meg.

Ez pedig nem lesz véletlen! Manapság ugyanis a fejlettebb piaci szereplők az egyszerű házépítési munkálatok során is egyre inkább törekszenek a zöld szemlélet kialakítására. S mi más is lenne erre a legjobb, ha nem a CO2-infúziós beton, mely hatékonyan akadályozza meg, hogy a szén-dioxid a légkörbe kerüljön, ezen felül sokkal erősebb a hagyományos betonnál, nem beszélve arról, hogy hajlékony és hajlítható is lehet. Ezen felül a felhasználhatóságát tekintve is az élvonalba tartozik: általános épületek, víz, energetikai, vagy akár közlekedési infrastruktúra építésére is alkalmas.

Kenderből házat?

Ha betont neveztük az építőipar ősi anyagának, akkor a kenderbetonra szinte lehetetlen megfelelő jelzőt találni. A kender ugyanis szinte egyidős az emberiséggel a növény felhasználása pedig szintén erre az időszakra datálható. A polgári építkezésekben történő felhasználása ugyanakkor kicsit váratott magára, a legrégibb „kender leletet” egy 6. századi francia hídban fedezték fel habarcs formában. Napjainkban, bár sok országban előfordulnak jogi akadályok, a kender építőanyagként való felhasználása biztató eredményeket hozott, a kutatások ugyanis kimutatták annak erős termoakusztikus és fenntartható tulajdonságait. A kenderpozdorját (a kóró fás részét), meszet, puccolánt és vizet tartalmazó anyagból rostos panelek, burkolatok, lapok és akár téglák is kialakíthatók, de falak, padlók és tetők szigetelésére is alkalmas.

Emellett tűzálló, vízálló és rothadásálló, feltéve, hogy a föld felett használjuk.

A kenderbeton ráadásul teljes egészében természetes, hiszen az a kendernövény szárának belső részéből megalkotott porózus rostokból áll, amit mész bázisú kötőanyaggal kevernek össze. A keverék megköti a szén-dioxidot; a kender a növekedése során több üvegházhatású gáz megkötésére képes, mint a fák, sőt, eközben oxigént termel. Mivel a kenderrostból készülő hőszigetelő anyag jelentősen kisebb energiabefektetéssel készül, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérsékli. A kender építőanyagként a legkorszerűbb biopasszívházak építéséhez, de akár régi épületek hőszigeteléséhez is használható.

RC-aszfalt: a valódi újjászületés

Az építőipar környezettudatosságát tekintve érdemes időt szakítani a modern kori törekvések megvizsgálására is. Nevezetesen arra, hogy az egyes cégek hogyan tesznek mindennapjaik során a klímavédelemért. A Duna Aszfalt Kft. például többek között kifejlesztett olyan aszfaltkeveréket, melynek neve a hétköznapi ember számára elsőre ismeretlenül csenghet, azonban kicsit jobban mögé pillantva rögtön nem olyan rejtélyes. Ez az RC-aszfalt, mely gyakorlatilag egy eltartható kátyúzó keveréket jelent, aminek előállítása a hengerelt aszfalt pályaszerkezet kopórétegének felmarásából származó, zúzott és osztályozott mart aszfalt újrafelhasználásával történik. Az eltartható kátyúzó keverék beépítésével főutak, közepes és kisforgalmú utak, kerékpárutak, aszfaltbeton és aszfaltmakadám burkolatán végezhető tartós burkolatjavítását végzik a szakemberek.

A cég honlapján található leírás szerint a kátyúzó keveréket közvetlen a gyártás után 20-25 kilogrammos adagokban vastag falú műanyag zsákba kell csomagolni.

Kedvező időjárási viszonyok közt tervezett felhasználás esetén a rövidebb tárolás történhet burkolt felületen depóniába lerakva és vastag műanyag fóliával gondosan letakarva. Az újrafelhasználással készített eltartható kátyúzó keverék tixotróp tulajdonságú: a megfelelően tárolt, összetapadt keverék zsákban, illetve depóniában történő átmozgatás hatására képlékenyé, teríthetővé válik. Hideg időjárási körülmények között a tervezett beépítés előtt legalább 24 órával a szükséges mennyiségű zsákos kátyúzó keveréket fűtött helyiségben kell tárolni, a munkahelyre történő kiszállítása, illetve az ott tárolása a beépítésig zárt kocsiban történhet.

Összességében a keverék meglehetősen környezettudatos, hiszen a felmart aszfalt nem a sittet tároló telepen végzi, hanem gyakorlatilag beolvadva új életre kel. A cég ráadásul a beépítés során a legújabb környezetbarát technológiát használja.

LEA aszfalt, avagy le az egészségrombolással

S ha már aszfalt: szinte mindenki fel tud idézni magában egy olyan emlékképet, melynek során meglett a szakemberek a nagy nyári hőségben aszfaltoznak. Abba viszont már kevesen gondolnak bele, hogy ez mennyire emberpróbáló feladatot jelent a számukra. Hiszen a hagyományos aszfaltot 180-200°C-on állítják elő, mely számos hátránnyal jár: rengeteg energiát emészt fel, az aszfaltot nem lehet messze szállítani, mert kihűl, nehéz és kellemetlen vele dolgozni és még egészségkárosító hatása is van.

Erre nyújt megoldást a LEA gyártása: az anyagot alacsony hőmérsékleten (80-130°C között) állítják elő, 50 százalékkal kevesebb energiafelhasználással és 50-60 százalékkal kisebb szén-dioxid- és bitumengőz-kibocsátással, amely jelentősen hozzájárul az üvegházhatás csökkentéséhez. További előnye, hogy az útépítés során nem keletkezik kellemetlen „aszfaltszag”, a minősége pedig nemhogy megegyezik, de jobb, mint a hagyományos aszfalté.

Nedves időben is könnyen beépíthető és az alacsony hőmérséklete miatt jóval messzebb is szállítható.

Bár a felsorolt építőipari anyagok csak kiragadott példák, az így is tisztán látszik belőlük, hogy mekkora az elköteleződés a piaci szereplők részéről a környezetvédelem iránt. Hogy a háttérben folyamatosan zajlanak a különböző fejlesztések és kutatások, melyek segítségével fenntarthatóbb és sokkal zöldebb megoldások születhetnek.

(Borítókép: Joe Raedle/Getty Images)

Forrás: https://index.hu/techtud/2022/04/14/klimavedelem-epitoipar-kornyezettudatossag-karosanyag-kibocsatas-legszennyezes-aszfalt/